2014. március 17., hétfő

Milyen könyvet/filmet/zenét fogyaszt a keresztyén?

Nna, most feltettem a Nagy Kérdést, amin órákig lehetne vitatkozni. De most komolyan, mit szabad néznünk, olvasnunk, hallgatnunk? Egyesek szerint csak és kizárólag keresztyén termék jöhet. Mások szerint minden szabad nékem. Aztán vannak olyanok, akik kipécéznek egyes könyveket vagy műfajokat, és azokat utálják, mondjuk itt volt az óriási nagy Harry Potter-hiszti. A Harry Potter célkeresztbe került, merthogy híres, és a keresztyének eldöntötték, hogy ezt utálnunk kell. Egy csomó más könyv viszont, ami szerintem sokkal rémesebb, mert mondjuk az első oldal után elhányom magam, simán átmegy a szűrőn, mert nem tudunk róla semmit, ergo nyugodtan utazhatok vele a buszon, nem kell attól félnem, hogy ha egy testvér meglát, akkor nagyot esek a szemében, inkább csak nagyon okosnak néz, mert egy vastag történelmi regénynek tűnő tárgyat tartok a kezemben.

A sok okoskodás után közrebocsátom a saját külön bejáratú véleményemet. Igazából eredetileg egy fiú véleménye volt, aki előttem állt egy keresztyén táborban a ruhatári sorban, és nem nekem fejtette ki, hanem a mellette álló barátjának. Nekem meg nem volt jobb dolgom, úgyhogy őket hallgattam. Szóval, ez a bölcs fiú azt mondta, hogy lehet itt fejtegetni a dolgokat, hogy a rockzene fúj, vagy épp az ellenkezője, a rockzene király, elméletekkel nem jutunk semmire. Tessék megvizsgálni, hogy milyen hatással van rád, és akkor majd rájössz, hogy ez Istennek tetsző dolog-e, vagy sem. Slussz.

Nagyon tetszett ez a vélemény, és nagyon igaznak bizonyult az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Na persze ehhez az kell, hogy az ember igazán őszinte legyen, komolyan akarja megvizsgálni a rá ható dolgokat, és ha valamiről azt látja, hogy nem Isten felé viszi, hanem távolítja tőle, akkor kész legyen vele leszámolni. Ez sokszor nem egyszerű, nekem legalábbis.

Ami az én ízlésemet illeti, azt hiszem, elég gyermeteg. A kedves, szép történeteket szeretem, amikben nem hal meg senki, nem történik semmi brutális vagy nagyon szomorú, és a végén összeházasodnak :). Na ja. Sokáig szégyenkeztem emiatt, de mivel sokat olvasom Viát, illetve nemrég a lánykörön Linda Dillow könyvéből az Önmagam elfogadása című részt tanulmányoztuk, úgy döntöttem, ezentúl nem fogom. Ha valakinek nem tetszik, nem érdekel. A célom az, hogy a bűnös dolgoktól távol tartsam magam, a többit meg élvezzem. A további ajánlóimat ennek fényében tessék olvasni.

2014. március 8., szombat

Visszatértem, vagy mi

Gondolkoztam, mi legyen ezzel a bloggal. Lassan egy év nem írtam, mert annyi minden történik, és élni is alig van időm, nemhogy írni. Mert a történeteimet nem szabad elmesélni a fránya orvosi titoktartás miatt. Mert kaptam pár negatív kritikát: "blog? minek neked blog? de most komolyan, mi a célod vele? mindenkit óva intenék attól, hogy ilyesmiket írogasson! stb..."


Azt hiszem, belevágok megint, aztán meglátjuk, mi lesz belőle.


Ma reggel jöttem haza ügyeletből, és mivel 4 órát aludtam, így nem kellett a napot alvással töltenem. Enyém volt egy teljes, csodás, ragyogó márciusi nap! Ennek örömére le is vettem a kártyáról a fizetésemet, és elindultunk vásárolni a húgommal. A tervek a következők voltak: törülköző, ágynemű, könyvespolc vásárlása. A tények: vettünk legós kulacsot meg uzsonnásdobozt a kisöcséinknek. Igaz, nincs rá szükségük, mert hogy otthon tanulnak, és ráadásul se szülinap, se névnap, se gyereknap nincs. De szörnyen jutányos áron (féláron!!) adták őket, plusz a kisfiúk legórajongók, plusz olyan cukik, és aki ilyen cuki, az megérdemli a legós kulacsot és dobozt.


Mutatom, így néznek ki:



Vettünk még magunknak két pehelyzoknit, amire naaagy szükségünk van így márciusban (de olyan jól néz ki, lila csíkos).


Hát, azt hiszem, a takarékos háziasszony üzemmódra még gyúrni kell... ajjaj, kutyavilág lesz itt férjhezmenés után!


A nagy megjött-a-fizetés-lázban a McDonaldsban ebédeltünk. A kiszolgáló több szempontból is megnyerte a szívemet.
1. miközben rendeltem, negyvenöt fokban jobbra fordította a fejét, és a mellettem két méterre állót bámulta, egy percig sem nézett rám
2. megkérdezte, hogy "itt fogyasztod?" ja, aha, egyedül benyomok két hamburgert, két álompitét és egy sült krumplit, kösz a bizalmat!
3. az orrát piszkálta, miközben a hamburgereinket pakolta a tálcára. Tudom, be voltak csomagolva, de akkor is!!!
Asszem, nem nagyon megyünk mostanában mekibe :).


A nőnapról meg annyit, hogy az egyik kollégámtól kaptam reggel egy narancsot (igen, nőnapra!), az Aldiban pedig rózsákat osztogattak. Adtam érte egy huszonnyolcfogas mosolyt az eladófiúnak, fáradtnak tűnt szegény, és még sosem kaptam vörös rózsát nőnapra. Ja, egyáltalán nem kaptam még :)